Az aranyosmaróti partnerünkhöz látogattunk

Az első napon, a reggelit követően, a szlovák diákok vártak minket és elkísértek az iskolájukhoz. Minden ország résztvevő diákja, azaz a románok, litvánok, törökök, szlovákok és mi, tartottunk egy prezentációt, a saját iskolarendszerünk felépítéséről. A bemutatót Gégény Fruzsina készítette.

A nemzetközi közös munka középpontjában, az UNESCO világörökség helyszínei, valamint a fogyatékosság típusai álltak. Projektünkkel szeretnènk felhívni a figyelmet az elfogadásra és a segítségnyújtásra.

Így sor került az UNESCO világörökségeinek bemutatására is. Balogh Krisztina videót készített a magyarországi helyszínekről.

A program része volt egy újságcikk írása, a kirekesztés okairól, melyet egy előzetesen kitöltött online kérdőív eredményével egészítettünk ki. A kérdőív a kirekesztés okairól és az elfogadásról szólt. A cikket Jónás Lívia írta.

Később ellátogattunk Zlaté Moravce (Aranyosmarót) polgármesteréhez, aki bemutatta a városát.

Ezt követően a helyi múzeumban ismerhettük meg a város történelmét. A szlovák diákok mesés bemutatót tartottak róla németül.

05.24

8.30-kor elindultunk egy nagyon modern szlovák magániskolába (a neve Guliver), ahol rengeteg számunkra új tanítási módszerről hallottunk, például a gyerekeknek rugalmasan van elkészítve az órarendjük, így tudnak az iskolában is pihenni, kikapcsolódni. Továbbá megtekinthettük a hatalmas sportpályájukat, ez teljesen lenyűgözött minket, mivel különböző extrém sportok űzésére is lehetőség van. Ezt követően egy fárasztó, de annál izgalmasabb túra következett Selmecbányán( Ez a város a Magyar Királyság egyik legjelentősebb bányavárosa volt, ahol főként ezüstöt bányásztak). A török, román, litván és szlovák társainkkal nyakunkba vettük a várost. Idegenvezető segítségével megismerhettük a helyi UNESCO világörökségeket, mint például a Kálváriát, az Óvárat, az Újvárat, amelyhez hosszú séta vezetett minket . Megtudtuk továbbá, hogy Mária Terézia itt alapította meg a világ első bányászati akadémiáját.

05.25.

Szerda reggel egy részletes bemutatást kaptunk a helyi iskoláról, ahol a diákok még autót is szereltek. Ezt követően ellátogattunk egy speciális iskolába, ahol segítségre szoruló diákok tanulnak. Együtt készítettünk ragasztó, géz és drót segítségével bábukat. A gyerekek rettentő aranyosak és barátságosak voltak velünk, így a foglalkozás nagyon jó hangulatban telt.

Az este folyamán megismerhettük a különböző nemzetiségek kultúráit, azonbelül is a táncokat. 

Hatalmas táncházat sikerült létrehozni, ahol mindenki fantasztikusan érezte magát. A Kossuth-os diákok táncát Gáva Gerda mutatta be, és tette interaktívvá.

05.26.

Reggeli után elhagytuk szállásunkat majd Vlkolinec felé vettük az irányt. Útközben megpihentünk Donovaly városában. Délben elfoglaltuk új szálláshelyünket Sidorovoban, melyet képeslapszerű táj ölel át. Mindezek után túrázni indultunk, amely végén egy meseszerű kisfalut tekinthettünk meg 721méter magasban (Ez Vlkolinec, ami szintén világörökségi helyszín és Hollókő testvértelepülése). Következő programunk nem más volt, mint a szórakozás egy wellness termálfürdőben. Rengeteget csúszdáztunk és fantasztikusan éreztük magunkat, így estére kellően elfáradtunk.

05.27.

Az utolsó napon elindultunk egy fárasztó, de annál izgalmasabb túrára, amely egy cseppkőbarlangban volt (Ez a Déményfalvi- cseppkőbarlang volt, ami szintén világörökségi helyszín. A barlang bejárata, 870 méteres tengerszint feletti magasságban van.) Rengeteg lépcsőn mentünk fel és le, viszont megérte, mert a látvány csodálatos volt. 

Ezt követően elfogyasztottuk a finom ebédünket, egy nagyon modern helyen (Route 66) Liptovsky Mikulaskon (Liptószentmiklós). A hely egyben volt játékterem és étterem. Igazán izgalmas volt egy ilyen helyen ebédelni. 

A következő programunk talán még ennél is izgalmasabb volt. Egy felvonó segítségével megtekinthettük a fantasztikus tájat több, mint 1000 méter magasból (A hegycsúcs neve Hrebienok, ahonnan távcsővel fedeztük fel a Lomnici-csúcs tetején lévő csillagvizsgálót, ami 2634 méter magasan van, valamint a hófedte hegyoldalakat, völgyeket.). A látvány, amely elénk tárult megkoronázta az utazásunkat.

Mindezek után elbúcsúztunk a szlovák, török, litván és román diákoktól, tanároktól.

Dénes és Tamás tanár uraknak köszönhetően sikeresen hazaértünk és egy csodálatos hetet tölthettünk Szlovákiában.