A 2024. novemberi projekttevékenységek középpontjában a fenntartható iskola témája állt. A négy partneriskola diákjai egy közös ötletverseny keretében arra keresték a választ, hogy milyen lenne az ideális, fenntartható iskola.
A tanulók különböző kreatív formákban (gondolattérkép, rajz, kollázs) dolgozták fel elképzeléseiket, és konkrét javaslatokat fogalmaztak meg. A leggyakoribb ötletek között szerepelt:
- iskolakert kialakítása szezonális növényekkel,
- újrahasznosított anyagok használata a tanórákon,
- környezettudatosságot fejlesztő projektnapok szervezése,
- valamint a kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése.
A közös munka eredményeként egy nemzetközi gondolattérkép, kutatási anyagok és egy e-book is készült a fenntartható iskoláról.
Emellett a diákok játékos formában is foglalkoztak a témával: különböző digitális és társasjátékokat (pl. Kahoot, Quizlet, Wordwall) készítettek és mutattak be egymásnak egy online találkozó során.
A görög partner által készített kérdőív eredményei azt mutatták, hogy a diákok már rendelkeznek alapvető fenntarthatósági ismeretekkel, ugyanakkor bizonyos területeken (pl. közlekedési szokások, tudatos fogyasztás) még további fejlődés szükséges. A program ugyanakkor sikeres volt, hiszen a résztvevők többsége új ötletekkel gazdagodott, és motiváltabbá vált a környezettudatos cselekvésre.
Összességében a novemberi tevékenységek hozzájárultak a környezettudatos szemlélet erősítéséhez, a kreativitás fejlesztéséhez és a nemzetközi együttműködés elmélyítéséhez.
https://quizlet.com/1047790234/flashcards
https://create.kahoot.it/details/1d1b89f9-1237-4539-b1b7-1fb86b2ed6bf
A görög partner által készített Mentimeter-kérdőív eredményei azt mutatják, hogy a diákok alapvetően tisztában vannak a fenntarthatóság és a sport kapcsolatával. Felismerték, hogy bizonyos tevékenységek (pl. műfüves pályák mikroplasztikkal, repülős utazások, gyakori új sportfelszerelés-vásárlás) nem fenntarthatók, és reálisan látják a klímaváltozás sportot érintő hatásait is.
Ugyanakkor a közlekedési szokások terén még van fejlődési lehetőség, mivel sokan autóval járnak, és a környezetbarát alternatívák kevésbé jelennek meg. A tanulók saját sporttevékenységüket részben fenntarthatónak értékelték, ami jelzi, hogy az alapvető szemlélet már kialakulóban van, de további erősítésre szorul.
A prezentáció hatására a résztvevők többsége új ötleteket kapott, ami bizonyítja a program sikerességét. Összességében elmondható, hogy a diákok nyitottak és érzékenyek a fenntarthatóság iránt, ugyanakkor további tudatosítás szükséges, különösen a közlekedés és a fogyasztás területén.
