{"id":287,"date":"2009-11-25T12:17:58","date_gmt":"2009-11-25T10:17:58","guid":{"rendered":"http:\/\/www.eklg.hu\/?p=287"},"modified":"2009-12-01T12:37:09","modified_gmt":"2009-12-01T10:37:09","slug":"szalay-sandor-eletrajzi-cikk","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/2009\/11\/25\/szalay-sandor-eletrajzi-cikk\/","title":{"rendered":"SZALAY S\u00c1NDOR \u00e9letrajzi cikk"},"content":{"rendered":"

Szalay S\u00e1ndor (1909.10.04 \u2013 1987.10.11.) atomfizikus. A n\u00e9v sokat jelent azok sz\u00e1mra, akik a fizika ter\u00fclet\u00e9n dolgoznak, \u00e9s kiemelked\u0151en sokat azoknak is, akik nem fizikusok vagy atomkutat\u00f3k, de kapcsolatba ker\u00fcltek tudatos, nem tant\u00e1rgyakat, hanem tudom\u00e1nyt tan\u00edt\u00f3 gondolkod\u00e1s\u00e1val, az embereket saj\u00e1t szakter\u00fclet\u00fck\u00f6n megbecs\u00fcl\u0151 elveivel.<\/p>\n

\"szalayk\u00e9p\"Szalay S\u00e1ndor a Ny\u00edregyh\u00e1zi Evang\u00e9likus Kossuth Lajos Gimn\u00e1zium \u00f6regdi\u00e1kja. Hat\u00e1rozott egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9nek \u00e9s gondolatvil\u00e1g\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban nagy szerepe volt \u00e9desapj\u00e1nak, aki a gimn\u00e1zium fizikatan\u00e1rak\u00e9nt, hamar bevezette fi\u00e1t a fizikai k\u00eds\u00e9rletez\u00e9s \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti eszk\u00f6z\u00f6k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00e9ps\u00e9geibe. Az ATOMKI l\u00e9trehoz\u00f3ja, sz\u00e9les l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171 kutat\u00f3, oktat\u00f3 \u00e9s szervez\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9g volt. \u201e\u00c9rdekl\u0151d\u00e9se t\u00falhaladt a szorosan vett fizika szakter\u00fcletein. 1947-ben ind\u00edtotta el a lehets\u00e9ges hazai ur\u00e1nel\u0151fordul\u00e1sok kutat\u00e1s\u00e1t, majd kimutatta a humuszsavak szerep\u00e9t az ur\u00e1n \u00e9s m\u00e1s elemek geok\u00e9miai feld\u00fasul\u00e1s\u00e1ban. Kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re indult meg a radioakt\u00edv izot\u00f3pok orvosi-biol\u00f3giai alkalmaz\u00e1sa Debrecenben, de kezdett\u0151l fogva igen jelent\u0151s szerepet j\u00e1tszott a radioakt\u00edv k\u00f6rnyezetanalitika ter\u00fclet\u00e9n is.\u201d<\/p>\n

Az \u00e9letrajz\u00edr\u00f3i \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai szerint, hat\u00e1rozott egy\u00e9nis\u00e9g, kem\u00e9ny, gerinces ember volt. Soha nem alkalmazkodott ideol\u00f3gi\u00e1khoz puszt\u00e1n az\u00e9rt, hogy el\u0151ny\u00f6kh\u00f6z jusson. Mindig azt az \u00e1ll\u00e1spontot k\u00e9pviselte, amit helyesnek tal\u00e1lt. A P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Egyetemen szerzett matematika \u2013 fizika szakos diploma ut\u00e1n, r\u00f6gt\u00f6n doktori c\u00edmet is szerzett, m\u00e9gpedig az E\u00f6tv\u00f6s Coll\u00e9giumban Tangl K\u00e1roly mellett g\u00e1zelegyek dielektromos viselked\u00e9s\u00e9nek m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel. Tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga Szegeden kezd\u0151d\u00f6tt, Szent-Gy\u00f6rgyi Albert mellett. Kitart\u00f3 munk\u00e1j\u00e1val, Szalay komoly szerepet j\u00e1tszott a paprik\u00e1b\u00f3l kivont C-vitamin kikrist\u00e1lyos\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

A Rockefeller Alap\u00edtv\u00e1ny szerz\u0151d\u00e9s\u00e9nek lej\u00e1rta ut\u00e1n, Szegedr\u0151l N\u00e9metorsz\u00e1gba ker\u00fclt, Debye Lipcsei laborat\u00f3rium\u00e1ba, majd egy f\u00e9l\u00e9ves angliai tart\u00f3zkod\u00e1s k\u00f6vetkezett, Lord<\/p>\n

Rutheford mellett. Cambridge nem csak a nukle\u00e1lis technika ismeret\u00e9t adta neki, hanem megtan\u00edtotta az \u00e9rz\u00e9sre, amelyet egy \u00faj ter\u00fclet kutat\u00f3jak\u00e9nt \u00e9rezhetett. A saj\u00e1t kez\u00e9vel k\u00e9sz\u00edtett k\u00eds\u00e9rleti eszk\u00f6z\u00f6k eredm\u00e9nyei \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb c\u00e9lok fel\u00e9 hajtott\u00e1k. Ez alapozta meg azt a munk\u00e1t, amit Gyulai Zolt\u00e1n h\u00edv\u00e1s\u00e1ra, a Debreceni Egyetem tan\u00e1rseg\u00e9djek\u00e9nt elkezdett, 1935-ben.<\/p>\n

Magfizikai kutat\u00e1saihoz Tangl K\u00e1roly akad\u00e9miai t\u00e1mogat\u00e1st ny\u00fajtott, \u00edgy r\u00e1diumhoz juthatott. R\u00e1dium-D-b\u0151l k\u00e9miai elj\u00e1r\u00e1ssal elk\u00fcl\u00f6n\u00edtette a felgy\u0171lt pol\u00f3niumot, abb\u00f3l pedig (alfa) forr\u00e1st k\u00e9sz\u00edtett. Ennek (alfa) r\u00e9szecsk\u00e9ivel kezdte kutatni a magreakci\u00f3kat. Munk\u00e1j\u00e1val megteremtette a hazai k\u00eds\u00e9rleti atomfizikai kutat\u00e1sok b\u00e1zis\u00e1t. Els\u0151 eredm\u00e9nyeit 39-ben publik\u00e1lta, 1841-t\u0151l Egyetemi tan\u00e1rk\u00e9nt tev\u00e9kenykedett, tehets\u00e9ges fiatalokat gy\u0171jtve maga k\u00f6r\u00e9.<\/p>\n

A II. Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e9rtes\u00fclt a nukle\u00e1ris energia f\u00f6lszabad\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Visszat\u00e9r\u0151 tan\u00edtv\u00e1nyaival helyrehozt\u00e1k a K\u00eds\u00e9rleti Fizikai Tansz\u00e9ket, ahol radioakt\u00edv nyomjelz\u00e9si technik\u00e1val, orvosi m\u00e9r\u00e9seket v\u00e9geztek. Geiger \u2013 M\u00fcller sz\u00e1ml\u00e1l\u00f3cs\u00f6vet \u00e9p\u00edtve, magyarorsz\u00e1gi ur\u00e1nlel\u0151helyek felkutat\u00e1sa fel\u00e9 fordult.<\/p>\n

A k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re nem csak az igenl\u0151 v\u00e1laszt tudta megadni, de meg is tudta magyar\u00e1zni a mecseki ur\u00e1nd\u00fasul\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

Ennek nyom\u00e1n 1954-ben l\u00e9trehozhatta a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Atommagkutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9t (ATOMKI), amelynek igazgat\u00f3ja volt 1976-ig.<\/p>\n

Igazgat\u00f3s\u00e1ga alatt v\u00e9gzett munk\u00e1ja, tank\u00f6nyvi anyagg\u00e1 v\u00e1lt. A radioakt\u00edv boml\u00e1skor kil\u00e9p\u0151, szabad szemmel \u00e9szlelhetetlen magvisszal\u00f6k\u0151d\u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pe vil\u00e1gszerte szeml\u00e9lteti a folyamatot. A helyi csapad\u00e9k radioaktivit\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 negyven\u00e9ves adatsornak ma is csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rnak.<\/p>\n

Munk\u00e1ss\u00e1ga nyom\u00e1n nemcsak a k\u00eds\u00e9rleti \u00e9s magfizika vert gy\u00f6keret, hanem az interdiszciplin\u00e1ris szeml\u00e9let is elterjedt. Munk\u00e1ss\u00e1ga ma m\u00e1r a magyar kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net r\u00e9sze.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szalay S\u00e1ndor (1909.10.04 \u2013 1987.10.11.) atomfizikus. A n\u00e9v sokat jelent azok sz\u00e1mra, akik a fizika ter\u00fclet\u00e9n dolgoznak, \u00e9s kiemelked\u0151en sokat … <\/p>\n","protected":false},"author":41,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"ngg_post_thumbnail":0,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-287","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/287","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/41"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=287"}],"version-history":[{"count":3,"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/287\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":290,"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/287\/revisions\/290"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=287"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=287"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=287"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}