K\u00e9t kultur\u00e1lis h\u00edrt osztott meg iskol\u00e1nkkal Fiedler P\u00e9ter, a Fiedler Foundation vezet\u0151je: az egyik a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t aj\u00e1nlja a fest\u00e9szetet szeret\u0151k figyelm\u00e9be, a m\u00e1sik pedig egy figyelemfelkelt\u0151 t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s h\u00e1rom franciaorsz\u00e1gi t\u00e1rlatr\u00f3l. Ami k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck: Fiedler Ferenc, aki Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n nevelkedett, itt tanult meg festeni, a Kossuth Lajos Evang\u00e9likus Gimn\u00e1ziumban \u00e9retts\u00e9gizett. Alkot\u00e1sai most egyszerre vannak jelen Budapesten \u2013 a Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban okt\u00f3ber 5-\u00e9ig csoportos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepelnek a festm\u00e9nyei \u2013 \u00e9s a francia rivi\u00e9ra h\u00e1rom v\u00e1ros\u00e1ban, ahol a Maeght Alap\u00edtv\u00e1ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak 50. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l rendezett t\u00e1rlatokon szerepelnek a m\u0171vei, Miro, Braque \u00e9s Chagall k\u00e9peinek illusztris t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n
\nDe ki is volt Fiedler Ferenc? Kass\u00e1n sz\u00fcletett 1921-ben. A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st k\u00f6vet\u0151en az \u00e9desanyja \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy tov\u00e1bbra is magyar f\u00f6ld\u00f6n szeretn\u00e9nek \u00e9lni, ez\u00e9rt 1924-ben \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztek Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1ra. \u00d6t \u00e9vesen m\u00e1r olajfest\u00e9kkel v\u00e1szonra festett, 10 \u00e9vesen olyan mesterek vall\u00e1sos t\u00e1rgy\u00fa k\u00e9peit m\u00e1solta, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo vagy Caravaggio. \u00d6szt\u00f6nd\u00edjjal 1948-ban P\u00e1rizsba utazott, a kor meghat\u00e1roz\u00f3 \u00faj \u00e1ramlatai pedig rabul ejtett\u00e9k \u00e9s nem engedt\u00e9k, hogy hazat\u00e9rjen. Egy \u00fajabb fontos d\u00e1tum az \u00e9let\u00e9ben 1950: Mir\u00f3 egy kis p\u00e1rizsi gal\u00e9ria kirakat\u00e1ban megpillantotta a v\u00e1sznait. A \u201ef\u00e9nyek fest\u0151j\u00e9nek\u201d nevezte el \u00e9s bemutatta Aim\u00e9 Maeght-nak, aki addig csak Mir\u00f3, Picasso, Matisse, Braque \u00e9s Kandinsky k\u00e9peit \u00e1ll\u00edtotta ki. \u201eA legkisebb von\u00e1s ezekt\u0151l a fest\u0151kt\u0151l milli\u00f3kat \u00e9r\u2026\u201d \u2013 \u00edrta izgatottan 1950-ben sz\u00fcleinek. Amikor 1951-ben Kan\u00addinsky- \u00e9s Giacometti-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ny\u00edlt a Maeght Gal\u00e9ri\u00e1ban, bemutatt\u00e1k az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s tagjait, k\u00f6zt\u00fck az ifj\u00fa Fiedlert is. Ett\u0151l kezdve m\u0171vei minden \u00e9vben szerepeltek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon a Maeght Csoportn\u00e1l. 1964. j\u00falius 28-\u00e1n a Maeght Alap\u00edtv\u00e1ny megnyit\u00f3ja volt a nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let rendk\u00edv\u00fcli esem\u00e9nye, ahol a fent eml\u00edtett m\u0171v\u00e9szekkel \u00e1ll\u00edtott ki, \u00e9s amelyen nem kisebb h\u00edress\u00e9gek vettek r\u00e9szt, mint Yves Montand vagy Ella Fitzgerald. 1939-t\u0151l a magyar \u00e1llam 14 m\u0171alkot\u00e1s\u00e1t v\u00e1s\u00e1rolta meg \u2013 ma ezek a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3k, de munk\u00e1it l\u00e1thatjuk t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt P\u00e1rizsban, Lausanne-ban, Canberr\u00e1ban, New York-ban, San Dieg\u00f3ban, Cambridge-ben is.<\/p>\n