{"id":2236,"date":"2014-07-02T19:53:55","date_gmt":"2014-07-02T17:53:55","guid":{"rendered":"http:\/\/www.eklg.hu\/?p=2236"},"modified":"2014-07-02T20:04:27","modified_gmt":"2014-07-02T18:04:27","slug":"hatartalanul-utaztunk","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/www.eklg.hu\/index.php\/2014\/07\/02\/hatartalanul-utaztunk\/","title":{"rendered":"Hat\u00e1rtalanul utaztunk"},"content":{"rendered":"
\n

\"1415472\"<\/a>Ebben az \u00e9vben, m\u00e1rciusban T\u00e9cs\u0151re utaztunk volna, de az ukr\u00e1n forradalom, \u00e9s az orosz hadsereg miatt v\u00e9g\u00fcl elmaradt. Az oszt\u00e1lyt\u00e1rsaim sz\u00fcleinek a t\u00f6bbs\u00e9ge nem engedte volna el a gyerek\u00e9t. Az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k sem sz\u00edvesen indult volna el vel\u00fcnk. Mindenki megk\u00f6nnyebb\u00fclt, amikor kider\u00fclt, hogy nem most, \u00e9s nem T\u00e9cs\u0151re megy\u00fcnk. \u00cdgy viszont nem \u00e1lltunk a huszti romok k\u00f6z\u00f6tt. Helyette a partiumi Nagyb\u00e1ny\u00e1ra ment\u00fcnk el. Innen a napl\u00f3 c\u00edme: De hol a rom?<\/p>\n

2014. m\u00e1jus 31. szombat <\/span><\/p>\n

Reggel h\u00e1romnegyed nyolckor volt a gy\u00fclekez\u0151 az iskol\u00e1n\u00e1l. A t\u00f6bbs\u00e9g id\u0151ben meg is \u00e9rkezett, \u00edgy nyolckor el is indulhattunk. Az oszt\u00e1lykir\u00e1ndul\u00e1sokon a buszoz\u00e1st szoktuk a legjobban \u00e9lvezni. Laci b\u00e1csi, a buszsof\u0151r m\u00e1r j\u00f3 ismer\u0151s\u00fcnk, sokszor voltunk vele kir\u00e1ndulni. \u00c9n h\u00e1tul \u00fcltem, ott szokott az igaz\u00e1n j\u00f3 hangulat lenni. N\u00e9ha annyira j\u00f3, hogy h\u00e1tra j\u00f6n az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k is. Most be is \u00fclt k\u00f6z\u00e9nk, hogy viselkedj\u00fcnk. De a nagy csendess\u00e9g helyett ink\u00e1bb \u0151 is \u00e9nekelt vel\u00fcnk. A hat\u00e1r ut\u00e1n az els\u0151 v\u00e1rosban (Szatm\u00e1rn\u00e9meti az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k szerint) t\u00f6rt\u00e9nt egy furcsa esett. Integett\u00fcnk a j\u00e1r\u00f3kel\u0151knek, \u00e9s Szalai Vir\u00e1gnak egy fi\u00fa cs\u00fany\u00e1n beintett. Az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k elmagyar\u00e1zta, hogy itt sokan rom\u00e1nok, \u00e9s nem biztos, hogy \u00f6r\u00fclnek, ha egy magyar rendsz\u00e1m\u00fa buszb\u00f3l integetnek nekik. Ez\u00e9rt az \u00fat h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben m\u00e1r nem integett\u00fcnk ink\u00e1bb. A tan\u00e1raink am\u00fagy is ezt k\u00e9rt\u00e9k.<\/p>\n

D\u00e9lut\u00e1n \u00e9rkezt\u00fcnk meg Nagyb\u00e1ny\u00e1ra. El\u0151sz\u00f6r a sz\u00e1ll\u00e1st foglaltuk el. Egy folyos\u00f3n lakott az eg\u00e9sz oszt\u00e1ly. A szob\u00e1k hat \u00e1gyasak voltak, \u00edgy k\u00e9nyelmesen elf\u00e9rt\u00fcnk, \u00e9s mindenki azzal alhatott, akivel akart. De a f\u00fcrd\u0151szoba borzaszt\u00f3 volt.<\/p>\n

A koll\u00e9gium ut\u00e1n az \u00e1sv\u00e1nytani m\u00fazeumba ment\u00fcnk. A koll\u00e9gium j\u00f3 helyen volt, \u00edgy a v\u00e1rosban mindenhov\u00e1 gyalog ment\u00fcnk. Az \u00e1sv\u00e1nytani m\u00fazeumban Borika n\u00e9ni (Leitner L\u00e1szl\u00f3n\u00e9) sokat mes\u00e9lt nek\u00fcnk, egy\u00fctt n\u00e9zegett\u00fck a krist\u00e1lyr\u00e1cs szerkezeteket. Azt is megengedt\u00e9k, hogy ingyen f\u00e9nyk\u00e9pezhess\u00fcnk. Sok sz\u00e9p \u00e1sv\u00e1nyt l\u00e1ttunk, de a kedvenc\u00fcnk a s\u00fcni volt. Igaz\u00e1b\u00f3l valamilyen calcit volt, de teljesen \u00fagy n\u00e9zett ki, mint egy s\u00fcni. A m\u00fazeum aj\u00e1nd\u00e9kboltj\u00e1ban sokan vettek \u00e1sv\u00e1ny \u00e9kszereket az anyuk\u00e1juknak.<\/p>\n<\/div>\n

\n

A m\u00fazeum ut\u00e1n az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba ment\u00fcnk. Ott m\u00e1r v\u00e1rtak r\u00e1nk a nagyb\u00e1nyai di\u00e1kok. Foci \u00e9s kos\u00e1r meccseket j\u00e1tszottunk egym\u00e1s ellen, a l\u00e1nyok \u00e9s a fi\u00fak is. A fiainkat a nagyb\u00e1nyaiak t\u00f6bbsz\u00f6r is elvert\u00e9k, de mi legy\u0151zt\u00fck a l\u00e1nyokat, pedig m\u00e9g sohasem kosaraztunk, mondjuk \u0151k sem nagyon. Vegyes csapatok is voltak, k\u00f6zben sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk az ottani di\u00e1kokkal, \u00e9s n\u00e9h\u00e1nyukkal m\u00e1r akkor \u00f6sszebar\u00e1tkoztunk.<\/p>\n<\/div>\n

\n

Vacsora ut\u00e1n sok\u00e1ig besz\u00e9lgett\u00fcnk, n\u00e9h\u00e1nyan t\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9koztak Jutka n\u00e9nivel (\u00c1cs L\u00e1szl\u00f3n\u00e9). L\u00e1mpaolt\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9g csendben besz\u00e9lgethett\u00fcnk.<\/p>\n

2014. j\u00fanius 1. vas\u00e1rnap <\/span><\/p>\n

Vas\u00e1rnap reggel kor\u00e1n kelt\u00fcnk, \u00e9s reggeli ut\u00e1n \u00fajra buszra sz\u00e1lltunk. K\u00e9t nagyb\u00e1nyai di\u00e1k, Brigi \u00e9s Reni is elk\u00eds\u00e9rt minket tolm\u00e1csnak. J\u00f3l besz\u00e9ltek rom\u00e1nul, minket is megtan\u00edtottak n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3ra.<\/p>\n

M\u00e1ramarosszigetre ment\u00fcnk a b\u00f6rt\u00f6n m\u00fazeumba. Az \u00e9p\u00fcleten k\u00edv\u00fclr\u0151l nem l\u00e1tsz\u00f3dott, hogy r\u00e9gen milyen sz\u00f6rny\u0171 dolgok t\u00f6rt\u00e9ntek itt. Az elej\u00e9n m\u00e9g egy\u00fctt ment a csoport, \u00e9s az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k sokat mes\u00e9lt arr\u00f3l, hogy miket csin\u00e1ltak itt az emberekkel. Volt egy rom\u00e1n terem\u0151r, aki ut\u00e1nunk j\u00f6tt az egyik cell\u00e1ba, \u00e9s az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6kh\u00f6z besz\u00e9lt rom\u00e1nul. \u0150 k\u00f6zben mes\u00e9lt nek\u00fcnk tov\u00e1bb. Ha a b\u00e1csi valamire r\u00e1mutatott, akkor Melinda n\u00e9ni elmondta, hogy az mire val\u00f3. Szerint\u00fcnk a b\u00e1csi azt hitte, hogy az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k tud rom\u00e1nul. Kedves ember volt, a v\u00e9g\u00e9n le is f\u00e9nyk\u00e9pezkedett vel\u00fcnk.<\/p>\n

Tal\u00e1ltunk egy szob\u00e1t, ahol csupa magyar \u00fajs\u00e1g, k\u00f6nyv \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9p volt. Itt v\u00e9gre el tudtuk olvasni a dolgokat, mert mindenhol csak rom\u00e1nul voltak feliratok. Ekkor m\u00e1r egyed\u00fcl m\u00e1szk\u00e1lhattunk a m\u00fazeumban, nagy b\u00f6rt\u00f6n volt valamikor, sok cell\u00e1val. A v\u00e9g\u00e9n egy\u00fctt kiment\u00fcnk az udvarra is. Itt egy f\u00f6ldbe v\u00e1jt kereng\u0151 volt, valamikor itt s\u00e9t\u00e1lhattak a rabok. A kereng\u0151 fal\u00e1n, a ker\u00edt\u00e9sen v\u00e9gig az \u00e1ldozatok nevei voltak felsorolva. Nagyon sok n\u00e9v volt. A kereng\u0151 k\u00f6zep\u00e9n egy kicsi k\u00e1polna van, itt gyerty\u00e1t gy\u00fajthattunk \u00e9rt\u00fck.<\/p>\n

Ut\u00e1na Szaplonc\u00e1ra, a vid\u00e1m temet\u0151be ment\u00fcnk. Ez egy rom\u00e1n temet\u0151, ahol a s\u00edrfeliratok vid\u00e1man \u00edrj\u00e1k le a halottak \u00e9let\u00e9t, hal\u00e1l\u00e1t. M\u00e9g \u00fatk\u00f6zben a buszon sokat felolvastunk ezek k\u00f6z\u00fcl. A temet\u0151 nagyon furcsa volt. Az \u00e9l\u00e9nk sz\u00edn\u0171 fejf\u00e1k, a vid\u00e1m k\u00e9pek rajta. A l\u00e1tv\u00e1ny, \u00e9s a felolvasott sz\u00f6vegek szokatlanok \u00e9s idegenek voltak. N\u00e9h\u00e1ny \u201efestm\u00e9ny\u201d eg\u00e9szen horrorisztikus volt. Mi Magyarorsz\u00e1gon nem \u00edgy gy\u00e1szolunk. A tan\u00e1raink pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k elmagyar\u00e1zni, hogy m\u00e1sok a szok\u00e1sok, de a legt\u00f6bb\u00fcnknek nem tetszett. D\u00e9nes b\u00e1csit\u00f3l (Somosk\u0151i D\u00e9nes) azt a feladatot kaptuk, hogy keress\u00fck meg a sok rom\u00e1n s\u00edr k\u00f6z\u00f6tt a n\u00e9h\u00e1ny magyar felirat\u00fat is. Sajnos egyik\u00fcnk sem tal\u00e1lta, \u00edgy nem kaptuk meg a be\u00edg\u00e9rt jutalmat.<\/p>\n<\/div>\n

\n

Ezut\u00e1n Barc\u00e1nfalv\u00e1ra utaztunk, ahol egy ap\u00e1ca kolostort n\u00e9zt\u00fck meg. Ez a nap a szokatlan dolgok napja volt. Nagyon m\u00e1s volt az ortodox templom, mint amikhez itthon hozz\u00e1szoktunk. Az ap\u00e1c\u00e1k is valahogy m\u00e1sok voltak. A csend is nagyobb volt itt, mint m\u00e1shol. Nagyon m\u00e1s ez a vil\u00e1g, mint a mi\u00e9nk. R\u00e1ad\u00e1sul az es\u0151 is esett.<\/p>\n

Miut\u00e1n visszat\u00e9rt\u00fcnk Nagyb\u00e1ny\u00e1ra, szemetet szedt\u00fcnk. Nem ez volt a kedvenc programunk, de megcsin\u00e1ltuk. Az iskol\u00e1nkban teremtisztas\u00e1gi verseny volt a m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vben. A hazat\u00e9r\u00e9s\u00fcnk ut\u00e1n der\u00fclt ki, hogy id\u00e9n mi nyert\u00fck meg ezt a versenyt. Eg\u00e9sz \u00e9vben azt mondogatta az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k, hogy nem l\u00e9tezik az a mondat, hogy: Ez nem az \u00e9n szemetem. Most t\u00e9nyleg nem magunk ut\u00e1n takar\u00edtottunk.<\/p>\n

Vacsora ut\u00e1n sokat j\u00e1tszottunk egy\u00fctt. Nek\u00fcnk a bizalomj\u00e1t\u00e9kok voltak a kedvenceink.<\/p>\n

2014. j\u00fanius 2. h\u00e9tf\u0151<\/span><\/p>\n

Egyre nehezebben ment a reggeli felkel\u00e9s. Harmadik napra m\u00e1r el\u00e9g f\u00e1radtak voltunk. D\u00e9lel\u0151tt az iskol\u00e1ba ment\u00fcnk. El\u0151sz\u00f6r k\u00f6rbevezettek minket. Sok di\u00e1kkal m\u00e1r ismert\u00fck egym\u00e1st, \u0151k nagyon lelkesen \u00fcdv\u00f6z\u00f6ltek minket. Az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k\u00fcnk, Tam\u00e1s Melinda irodalom\u00f3r\u00e1t tartott az ottani di\u00e1koknak \u00e9s nek\u00fcnk. \u00c9rdekes volt, hogy ilyen sokan voltunk, \u00e9s hogy k\u00f6rben \u00fclt\u00fcnk. \u00d6sszehasonl\u00edtottuk, hogy miben m\u00e1s az ottani irodalom \u00f3ra, mint n\u00e1lunk. Sok verset szavaltunk egy\u00fctt, \u00e9s m\u00e9g egy \u00e9neket is megtan\u00edtott nek\u00fcnk Tam\u00e1s Melinda \u00e9s \u00c1cs L\u00e1szl\u00f3n\u00e9, Jutka n\u00e9ni.<\/p>\n

Ezut\u00e1n a m\u0171sorunkat mutattuk be az iskola aul\u00e1j\u00e1ban Pet\u0151fi \u00e9s J\u00falia szerelm\u00e9r\u0151l. Sokat k\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk r\u00e1. Mindenki gy\u0171jt\u00f6tt hozz\u00e1 verseket, voltak, akik J\u00falia napl\u00f3j\u00e1t olvasgatt\u00e1k. Ezeket a sz\u00f6vegeket ut\u00e1na egy\u00fctt n\u00e9zt\u00fck \u00e1t, \u00e9s v\u00e1lasztottuk ki, hogy melyik ker\u00fclj\u00f6n bele a m\u0171sorba. Szinte mindenkinek volt sz\u00f6vege benne. A fi\u00fak j\u00e1tszott\u00e1k Pet\u0151fit, a l\u00e1nyok J\u00fali\u00e1t. Mindig m\u00e1sik p\u00e1r adta el\u0151 a jeleneteket. Nagyon sokat gyakoroltuk a m\u0171sort, a nagyb\u00e1nyai di\u00e1kok azt mondt\u00e1k ut\u00e1na, hogy nagyon tetszett nekik.<\/p>\n<\/div>\n

D\u00e9lut\u00e1n megint kir\u00e1ndultunk. Zsib\u00f3ra ment\u00fcnk a Wessel\u00e9nyi kast\u00e9lyba. M\u00e1r nagyon f\u00e1radtak voltunk, ez\u00e9rt nem nagyon akartunk bemenni a botanikus kertbe. Az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k \u00e9s t\u00f6bb di\u00e1k el\u0151ad\u00e1st tartott Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3sr\u00f3l, de a botanikus kert egyszer\u0171en fantasztikus volt. M\u00e1r nem is voltunk annyira f\u00e1radtak. Az egyik akv\u00e1riumban volt egy hatalmas hal, meg sem mozdult. Azt tal\u00e1lgattuk, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9l-e. H\u00e1tul voltak kis tavak is, az egyik szigeten m\u00e1jkr\u00e9mes kenyeret ett\u00fcnk. Sajn\u00e1ltuk, amikor indulni kellett.<\/p>\n

\n

A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1llom\u00e1s Alm\u00e1sgalg\u00f3 volt, a s\u00e1rk\u00e1nyok kertje. El\u0151sz\u00f6r a hegy tetej\u00e9r\u0151l n\u00e9zt\u00fck meg a hatalmas szikl\u00e1kat. Nem t\u0171nt annyira \u00e9rdekesnek. Nem is \u00e9rtett\u00fck, hogy mi\u00e9rt gondolt\u00e1k r\u00e9gen s\u00e1rk\u00e1nyoknak ezeket. Amikor lem\u00e1sztunk a szikl\u00e1k k\u00f6z\u00e9, az \u00fat kett\u00e9 \u00e1gazott. Mivel n\u00e9h\u00e1nyan lassan ment\u00fcnk a sor v\u00e9g\u00e9n \u00c1csn\u00e9 tan\u00e1rn\u0151vel, nem vett\u00fck \u00e9szre, hogy a t\u00f6bbiek elkanyarodtak jobbra. De azt\u00e1n a t\u00f6bbiek megkerestek minket. Egy\u00fctt megn\u00e9zt\u00fck a szikl\u00e1kat lentr\u0151l is. Olyan volt, mintha egy mes\u00e9be l\u00e9pt\u00fcnk volna be. A leg\u00e9rdekesebb az volt, hogy a szikl\u00e1k alj\u00e1ban sok s\u00e1rgasz\u00edn\u0171 homok volt. Az oszt\u00e1lyf\u0151n\u00f6k a kez\u00e9be vette, \u00e9s azt mondta, hogy ez a szikla. Megbesz\u00e9lt\u00fck, hogy mi a homokk\u0151, \u00e9s hogy a p\u00e1r nappal azel\u0151tti es\u0151 sokat kimosott bel\u0151le. A szikl\u00e1kon m\u00e9g l\u00e1tszott a v\u00edz nyoma.<\/p>\n<\/div>\n

Vacsora ut\u00e1n ism\u00e9t gyalog indultunk el Nagyb\u00e1ny\u00e1n, hogy a Teleki-h\u00e1zban t\u00e1ncoljunk. Kider\u00fclt, hogy nincs is annyira k\u00f6zel. Legal\u00e1bb h\u00e1romnegyed \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl futottuk kereszt\u00fcl a v\u00e1rost. M\u00e1r nagyon v\u00e1rtak minket. Sok ismer\u0151s arc volt ott, sokan az iskol\u00e1b\u00f3l a mi kedv\u00fcnk\u00e9rt j\u00f6ttek el aznap este. F\u0151leg k\u00f6rt\u00e1ncokat tanultunk, de volt n\u00e9h\u00e1ny olyan is, amikor p\u00e1rban t\u00e1ncoltunk. A kedvenc dalunk a k\u00f6vetkez\u0151 volt:<\/p>\n

\n

\u201eNem kellesz, nem kellesz, nem kellesz m\u00e1r,<\/em><\/p>\n

Te kellesz, te kellesz, te kellesz m\u00e1r,<\/em><\/p>\n

Jobb kezedet, bal kezedet,<\/em><\/p>\n

Azt\u00e1n forduljunk egyet.\u201d<\/em><\/p>\n

K\u00f6zben k\u00e9t k\u00f6rben \u00e1lltunk, \u00e9s minden versszakn\u00e1l p\u00e1rt cser\u00e9lt\u00fcnk. \u00c9l\u0151zene is volt, \u00e9s nagyon elf\u00e1radtunk a t\u00e1nch\u00e1z v\u00e9g\u00e9re, de sokat nevett\u00fcnk, f\u0151leg magunkon. A t\u00e1nc ut\u00e1n a Teleki-h\u00e1z vezet\u0151je mes\u00e9lt nek\u00fcnk a Teleki-csal\u00e1dr\u00f3l, \u00e9s hogy milyen munk\u00e1t v\u00e9gez ez a h\u00e1z a nagyb\u00e1nyai magyarok\u00e9rt. K\u00f6zben kaptunk egy nagy t\u00e1l cukrot, hogy csendben legy\u00fcnk.<\/p>\n<\/div>\n

A t\u00e1nch\u00e1z ut\u00e1n \u00e9jszakai v\u00e1rosn\u00e9z\u00e9sre ment\u00fcnk, de m\u00e1r mindenki nagyon f\u00e1radt volt. Miut\u00e1n vissza\u00e9rt\u00fcnk a sz\u00e1ll\u00e1sra, m\u00e9g sok\u00e1ig fent voltunk, hiszen ez volt az utols\u00f3 \u00e9jszak\u00e1nk. Sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk \u00e9s nevetg\u00e9lt\u00fcnk.<\/p>\n

2014. j\u00fanius 3. kedd <\/span><\/p>\n

Az utols\u00f3 reggel pakol\u00e1ssal, takar\u00edt\u00e1ssal, rohang\u00e1l\u00e1ssal telt. Reggeli ut\u00e1n visszament\u00fcnk az iskol\u00e1ba, hogy elb\u00facs\u00fazhassunk \u00faj bar\u00e1tainkt\u00f3l. Azt tervezgett\u00fck, hogy ha \u0151sszel megl\u00e1togatnak majd minket, miket csin\u00e1lunk majd.<\/p>\n

Ezut\u00e1n Kolt\u00f3ra ment\u00fcnk. \u00c9rdekes volt l\u00e1tni azt a helyet, ahol Pet\u0151fi a Szeptember v\u00e9g\u00e9nt \u00edrta. Olyan helyen j\u00e1rtunk, amir\u0151l a m\u0171sor gyakorl\u00e1sa alatt nagyon sokat hallottunk. Sz\u00e9tn\u00e9zt\u00fcnk a m\u00fazeumban, \u00e9s l\u00e1ttuk Pet\u0151fi\u00e9k n\u00e1szszob\u00e1j\u00e1t, n\u00e1sz\u00e1gy\u00e1t is. Megn\u00e9zt\u00fck a kertben Pet\u0151fi\u00e9k szobr\u00e1t \u00e9s Pet\u0151fi f\u00e1j\u00e1t is. Ezut\u00e1n m\u00e9g egyszer el\u0151adtuk a m\u0171sorunkat, most hatodikos di\u00e1koknak. Van egy jelenet a m\u0171sorunkban, amikor Pet\u0151fi elt\u0171nik a segesv\u00e1ri csat\u00e1ban. Moln\u00e1r Gabi kiszaladt k\u00f6z\u00e9pre, k\u00f6zben az Egy gondolat b\u00e1nt engemet verset szavalta. K\u00f6zben fekete k\u00f6penyben, feh\u00e9r \u00e1larcban k\u00f6rbe vett\u00e9k a t\u00f6bbiek. Am\u00edg a verset szavalta, leguggolt Gabi \u00e9s \u0151 is olyan k\u00f6penyt \u00e9s \u00e1larcot vett fel, mint a t\u00f6bbiek. Amikor a k\u00f6r kiny\u00edlt, Pet\u0151fi elt\u0171nt. Ekkor az egyik kolt\u00f3i kisfi\u00fa felki\u00e1ltott: elt\u0171nt! Neh\u00e9z volt, hogy ne nevess\u00fcnk.<\/p>\n

A m\u0171sor ut\u00e1n hazaindultunk. Sokat besz\u00e9lgett\u00fcnk \u00e9s nevetg\u00e9lt\u00fcnk m\u00e9g \u00fatk\u00f6zben, a kir\u00e1ndul\u00e1st emlegett\u00fck. J\u00f3 volt haza\u00e9rni Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1ra, \u00e9s v\u00e9gre tal\u00e1lkozni a sz\u00fcleinkkel \u00e9s a testv\u00e9reinkkel.<\/p>\nngg_shortcode_0_placeholder\n