Ősz kószál a dombokon,
rozsdabarna lombokon
szellő lebben, ringató.
Búcsúzik a nyárutó.
Fényevesztett subáját,
fák lehullott ruháját
fújja a szél, táncra kél.
Hajnaltájban jő a dér.
Hordóban a hegy leve,
már pihenni kellene.
Meg is tenném, nem lehet.
Meg kell várni a telet.
Fél árbócon lóg a nap,
gólyák szárnyat bontanak.
Eső koppan, hallgatom,
őszre zárom ablakom.
Szalay Sándor (1909.10.04 – 1987.10.11.) atomfizikus. A név sokat jelent azok számra, akik a fizika területén dolgoznak, és kiemelkedően sokat azoknak is, akik nem fizikusok vagy atomkutatók, de kapcsolatba kerültek tudatos, nem tantárgyakat, hanem tudományt tanító gondolkodásával, az embereket saját szakterületükön megbecsülő elveivel. Tovább…
A végzős osztályok osztályfőnökei elmondták gondolataikat a szalagavatóról: Tovább…



