Ez a színdarab egy oktató jellegű előadás.
A történet két fiatalról szól, akik küzdöttek a saját sorsuk ellen. Pablo és Adriana tizenévesen belekerültek egy olyan világba, ahol nem számít semmi csak a buli és a drogok. Már fertőzöttek (AIDS) voltak, amikor találkoztak, és egymásba szerettek. Együtt járták koszosan, bedrogozva az utcákat, míg végül egy keresztény ifjúsági táborban kötöttek ki. Ott segítettek nekik leszokni a drogokról és foglalkoztak velük. Összeházasodtak és szerették egymást annak ellenére hogy mindketten tudták már nem sok van hátra, az AIDS hamarosan felemészti őket. Így is lett rövidesen mindketten meghaltak.
Ez az igaz történet figyelmeztet minket arra, hogy gondolkodjunk mielőtt valami butaságot csinálnánk. Csak azért ne szokjunk rá semmilyen káros szenvedélyre, mert az menő és mindenki ezt teszi. Abba nem is gondolunk bele, hogy egy rosszul meghozott döntés az életünket is tönkreteszi vagy akár el is veheti.
A színdarab nagyszerű példa arra, hogy Isten segít nekünk akármilyen bajunk is van, ha megbánjuk bűneinket és segítségért fordulunk az Úrhoz. Isten nem hagy minket magunkra.
Beszéltem az egyik főszereplővel, aki Adriánát játszotta. Elmesélte, hogy hogyan tért meg és miként van jelen nap, mint nap Isten az életében. Ezt a szerepet azért vállalta el, mert a rendező csak úgy rámutatott sok ember közül. Ő amúgy nem színész és nem is tartja magát annak, de segíteni szeretett volna másokon ezért úgy döntött, hogy elvállalja. Pablo és Adriana karakterét mindig ugyanazok a színészek játszák (Adrianat ketten), a mellékszereplők pedig diákok, akik folyamatosan cserélődnek és különböző nemzetségűek. Az egyik Adriana azaz Rákosi Mónika az Élet Szava Alapítványnál dolgozik Tóalmáson.
Ezt a színdarabot nézhették meg Kossuth gimnázium diákjai november 2.-án csendes nap alkalmából.
Kriser Kinga
Címkék: Csendes nap, diákoknak, Kossuth-Diák
Hozzászólás írása
Be kell jelentkezni hozzászólás írásához.
Loading ...
